Pár napja még kicsit aggódtunk.
Ma édesanyámmal újra a reumatológusnál jártunk, és nem tudtuk, mire számítsunk. A célunk egyértelmű volt: nem akartunk több kezelést, gyógytornát, csak egy rollátorra volt szükségünk, ami anyukám biztonságosabb mozgását segítené.
Csak attól féltünk, hogy az orvos talán másként gondolja majd…
De a mai nap egészen másként alakult – minden jó irányba fordult! 🌞
A doktornő megnézte anyukám röntgenleletét, részletesen elemezte.
Elmondtuk, hogy édesanyám már nem szeretne gyógytornára járni – és tudjátok, mit tett?
Elfogadta. Nem vitatkozott. Nem erőltetett semmit.
Sőt, azonnal felírta a rollátort, egy lumbális támasztó övet, és szükség esetére fájdalomcsillapító gyógyszert is javasolt.
Egyszerűen nem hittünk a fülünknek.
Olyan megkönnyebbülten és boldogan jöttünk ki a rendelőből, mint rég nem!
Minden pont úgy alakult, ahogy szerettük volna.
És ezek a ritka pillanatok azok, amik táplálják az ember lelkét egy hosszú, küzdelmes nap után.
Holnap már megyünk is a segédeszköz boltba, hogy kiváltsuk a rollátort és az övet.
Úgy érezzük:
ez a nap tényleg csak jó dolgokat tartogatott számunkra.
Ez volt a mai második morzsám.
Talán aprónak tűnik, de számunkra egy nagy siker napja volt.
És ezek azok, amiket meg kell őriznünk.
Leave a Reply