Anya élete a Veres Péteri lakásban töltött 18 év után már megnyugodni látszott. Öcsém Debrecenben informatikai mérnöki diplomát szerzett, és anya már azt gondolta, végre megpihenhet. Lakást vásároltak Békés belvárosában, és minden rendezettnek tűnt.
Aztán egy vád megváltoztatta mindent: az öcsémet megvádolták, hogy megrontott egy tanítványt. Rendőrségi eljárás, házkutatás, letartóztatás. Anya összeomlott. Én minden két hétben lejöttem Pestről, hogy a látogatásokra elkísérjem. Később már nem tudta magát ellátni, és hazaköltöztem hozzá. Az életünk azóta is a váratlan fájdalmak, remények és közdelem szövésében zajlik.
A látogatások havonta egy alkalommal lehetségesek, emellett 3 Teams-beszélgetés, havi 40 perc telefon és levelek kötik össze a kapcsolatot. Anya már csak attól fél, hogy ne az ő utolsó látogatása maradjon el. Ez a félelem mozgat engem is, és mindent alárendelek annak, hogy ez a nap megvalósuljon.
Ez a fejezet most véget ér – de a történet nem. Mert vannak történetek, amelyeknek nincs igazi lezárásuk – csak folytatásuk. És talán éppen ezek azok, amelyek a legtöbbet tanítják nekünk arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, és mit vihetünk magunkkal tovább.
„A karma működik. De a hit, a kitartás és az önbecsülés mindig erősebb marad, mint bármilyen sorscsapás.”
Anya történetét egyben is elolvashatod itt: https://kastelyutazo.com/anya-tortenete-teljes-valtozat/
Leave a Reply